Prológus

Egy hónapja ha még valaki azt mondja nekem, hogy a legjobb barátnőmmel, Sammel nyaralni megyünk az Angyalok városában, talán el sem hiszem.Valószínű az illető szemébe nevetek.Pedig hiába, most itt állok a szobám közepén hatalmas felfordulások közepette és azon töröm a buksim, hogy mit hagyok itthon.Mert, hogy valamit igen, az is egyszer biztos.A szoba ajtómon halk kopogás hallatszott,majd Sam buksiját pillantottam meg.Szemei csillogtak az izgatottságtól.Megértem.Életünk első szülő nélküli nyaralására indulunk.
-Készen állsz? - húzta széles vigyorra száját.Sammel azt hiszem első óta legjobb barátok vagyunk. Egy közös ellenség hozott minket össze.De nem bánom.Egyáltalán nem.Bólintottam egyet,majd a bőröndömet magam után húzva hagytam el a szobám.
- Mindenetek megvan? - fürkészett minket a két Édesanya.Aggódnak.Persze, hogy aggódnak.Melyik anyuka ne aggódna ilyenkor?Szerintem az összes létező anyuka.Felvettük a cipőnket, majd bőröndökkel a kezünkben hagytuk el a házat, s ültünk be a taxiba.


A reptéren rengeteg ember tolong.Mindenki szeretné mi hamarabb a gépen tudni magát.Mindenki lökdösődik, mi pedig jó ember módjára Sammel elengedjük Őket.Épp egy pasas könyökölt a hasamba, amikor elegem lett.Megfogtam Sam kezét, s húzni kezdtem magam után.Végül 5 perc alatt kijutottunk a tömegből.Felszálltunk a repülőre, de előtte még egy utolsó búcsút vettünk a szülőktől.
Minél magasabbra repültünk annál jobban éreztem a szabadság érzését.Mert szabadok vagyunk.Egy teljes nyárra.Van három hónapunk kiélvezni a nyarat.De ameddig nem érünk oda, marad a szabadság érzése.Ami a legjobb dolog.